November 30-án kezdődött meg a kereskedés a BÉT Xtend piacán az ASTRASUN Solar Nyrt. részvényeivel, amelyet 1998-ban alapított az azóta is meghatározó tulajdonos Keresztes Attila. Kezdetben az élelmiszeripari szektort célozták meg, 2014-től viszont a fókuszt a megújuló energiára helyezték át. A társaság elsősorban naperőművek tervezésével, kivitelezésével, üzemeltetésével és karbantartásával, valamint a napelemekhez kapcsolódó beruházásokkal, fejlesztésekkel foglalkozik – portfóliójában jelentős szerepe van a külföldi erőműveknek. A Portfolio a tőzsdei bevezetés kapcsán kérdezte az alapító-tulajdonost a tervekről és a hosszú távú lehetőségekről.
Elfogadta az Országgyűlés a bányászati törvény módosítását a geotermikus energia hasznosítására. Az Energiaügyi Minisztérium szerint az új előírásokkal 2030-ra éves szinten akár 1-1,5 milliárd köbméter földgáz felhasználását válthatja ki a korszerű, biztonságos és tiszta technológia.
Második alkalommal adta ki a K&H a fenntarthatósági indexét, az elsőként júniusban közzétett mutató a nettó 300 millió forint feletti árbevételű vállalkozások körében végzett felmérés alapján készült. Az eredmények akkor azt mutatták, hogy a cégek többsége tudja, hogy foglalkoznia kell a fenntarthatósággal, de még konkrét lépéseket kevesen tettek. Most, fél év elteltével, valamelyest javultak a fenntarthatósági mutatók, de még mindig magas arányban hiszik azt a cégek, hogy semmilyen szén-dioxid-kibocsátásuk nem keletkezik, és kifejezetten sokan egyáltalán nem tervezik, hogy felállítanak egy klímasemlegességi céldátumot.
Az Európai Unió elfogadott egy új jogszabályt, amely megakadályozza, hogy a vállalatok kávét, marhahúst, szóját és más, világszerte az erdőirtással összefüggő árukat értékesítsenek az uniós piacon - számol be a hírről a Reuters.
Második alkalommal rendezte meg a HuGBC december 1-jén a Green Brunch üzleti reggelijét. A szakértők arról beszélgettek, hogy hogyan lehet az egyes szakmákat összefogva csökkenteni az épületek energiafüggőségét és kiszolgáltatottságát. Fel kell készülni, hogy az átalakuló energiamix-szel, például a földgázhasználat lenullázásával a villamosenergia-fogyasztás nagyon meg fog növekedni, így az ingatlanoknak decentralizált mini erőművekké kell válniuk és tárolókapacitásra lesz szükségük.
Az örök, tehát a soha le nem bomló vegyi anyagok ellen hirdetett harcot egy vagyonkezelőkből álló koalíció, mivel szeretnék elérni, hogy az éghajlatváltozáson túl a biológiai sokféleségre és az emberi egészségre vonatkozó aggodalmakra is kiterjesszék a környezeti kockázatok kezelésére irányuló erőfeszítéseiket – számol be a hírről a Financial Times.
Veszítjük el az egyik legfontosabb erőforrásunkat, a termőföldet - figyelmeztetett a Portfolio-nak adott interjújában Áder János. A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a föld minőségének megóvását támogatnunk kell hazai és uniós forrásokból is. Mindezek mellett Áder Jánossal beszélgettünk az alapítvány szemléletformáló tevékenységéről, az oktatási feladatairól, a startupokat támogató tevékenységéről, valamint az általa alapított tőkealap befektetéseiről, de kifejtette álláspontját az aktuális energetikai ügyekről is, mint a napelemek hálózatra csatlakozási stopja, valamint a fakivágások kérdése.
Mintegy hétszáz fókatetemet találtak a Kaszpi-tenger dagesztáni partjainál - közölte a hétvégén a szövetségi halászati ügynökség (Roszribolovsztvo) észak-kaukázusi területi igazgatósága.
Két év múlva, 2024 végén érkezhet az első kötelező érvényű nemzetközi jogszabály a műanyagszennyezés ellen - derült ki az ENSZ-tagországok uruguayi tanácskozásának eredményéből.
A közelmúltban az egyiptomi Sarm es-Sejkben megtartott klímacsúcs után az elhangzott hivatalos nyilatkozatokból a kötelező udvariasságot és a megalapozatlan kincstári optimizmust lehántva minden gondolkodó ember számára egyértelművé vált, hogy a világ végleg elengedte a 1,5 Celsius-fokos klímacélt (hogy ti. a globális átlaghőmérséklet az 1850 és 1900 közötti átlaghoz képest mért növekedését az évszázad végére 1,5 Celsius-fok alatt tudjuk tartani). A tömegeknek szánt egybites politikai narratívában ez annak a beismerését jelenti, hogy a klímaváltozás nem megállítható, legjobb esetben is csak üteme mérsékelhető. Már csak abban reménykedhetünk, hogy az aktuális modellek által az évszázad végére prognosztizált 2,1–2,9 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés nem fog visszafordíthatatlan természeti folyamatokat elszabadítani és nem fogja sok milliárd ember számára élhetetlenné tenni a Földet. De vajon reális cél volt-e valaha is a „klímaváltozás megállítása” a bűvös 1,5 Celsius fokon belül? Látszólag igen, hiszen az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018-ban kiadott jelentésében ezt még modellszámításokkal alátámasztott megvalósítható célkitűzésként fogalmazta meg. A közvélemény szerint az IPCC tudományos konszenzussal készíti értékelő jelentéseit, a nemzetközi tudomány által hitelesített, jelenlegi tudásunkat tükröző tanulmányok alapján. Valójában azonban bármely „klímacél” kitűzése soha nem az általunk megismert valóságra vonatkozó tudományos eredmények, hanem a valóságot leképezni hivatott globális éghajlati modellek előrejelzései alapján történik. A kettő messze nem ugyanaz.
Új, a magyar nyilvánosság előtt eddig még nem bejelentett fontos vállalásokat tett a magyar kormány az Európai Bizottság felé a lakossági és céges napelemek/naperőművek terén, amelyek összességében több százezer ember/cég életére lesznek hatással a következő években. Mindennek közérthető formája abból a bizottsági anyagból derült ki, amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra Brüsszelben, miután hivatalosan is elfogadták a magyar helyreállítási tervet.
Üzleti értékvesztéshez vezethet, ha egy cég nem alakít ki fenntarthatósági törekvéseket. A tágabban vett gazdaság és a kereskedelmi-ingatlanpiac szereplői egy olyan mérhető és átlátható rendszer kialakításának küszöbén állnak, melyet egységesen kell követnie a vállalatoknak. Az ESG-vel kapcsolatos kérdésekről szólt a CBRE legutóbbi szakmai beszélgetése.
Az érintettek körében szárnyra kelt híresztelésekkel szemben nem került ki a saját fogyasztásra telepítendő céges napelemes rendszerekhez előírt kötelezettségek köréből a rugalmassági kapacitás létesítésére vonatkozó kritérium. A következő hetekben ugyanakkor egyeztetések várhatók az ügyben, vagyis továbbra is mutatkozik esély a szabályozás közeljövőbeli módosítására.
Az Európai Bizottság új európai uniós jogszabályokat javasolt szerdán, amelyek célja, hogy visszaszorítsa a nehezen lebomló és a környezetre káros műanyag csomagolási hulladék mennyiségét.
Összesen 834 milliárd forint összegű, energetikai, energiaátmeneti célokra fordítható európai forrás nyílhat meg Magyarország előtt, amennyiben az Európai Bizottság (EB) elfogadja a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) mintegy 1600 milliárd forintos tervezetét. A programterv prioritása elsősorban a lakóépületek energiahatékonyságának növelése, így 2029-ig akár 34 ezer háztartás felújítási beruházása jöhetne létre. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint kormány által november 8-án az EB részére benyújtott programterv e témákban több előremutató intézkedést tartalmaz, de maradtak benne nyitott, legalább a pályázati felhívások keretében pontosítandó, illetve felülvizsgálandó elemek. Ilyen például, hogy az alacsony jövedelmű, energiaszegénységben élőket célzottabb programokkal kellene támogatni.
Az aktuális fűtési szezonban az eddigi legmagasabb szintre emelkedett a magyarországi villamosenergia-rendszer terhelése kedden délután, ami rekord döntést vetít előre a terhelésben a következő egy-két hétben.
A tapasztalható energiaár-emelkedések miatt minden ötödik ember rövidebbre vette rendszeresen használt mosási programját, a megkérdezettek majdnem fele ruhatípustól függően teszi ezt meg. A válaszadók több mint 10 százaléka pedig a leggyakrabban kiválasztott mosási hőmérsékletet is csökkentette – derül ki a Candy Hoover Hungary Kft. legfrissebb, csaknem 5200 fő megkérdezésével készült online kutatásából.
Miután az Európai Parlament 2022. november 10-én elfogadta a vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelvet, tegnap az Európai Unió Tanácsa is véglegesen zöld utat adott a befektetők tájékoztatását segítő kötelezettség bevezetésének. A CSRD részletesebb jelentéstételi követelményeket vezet be a vállalatok környezetre, emberi jogokra és szociális normákra gyakorolt hatásáról, az EU éghajlati céljaival összhangban lévő közös kritériumok alapján. A Bizottság az első szabványcsomagot 2023 júniusáig fogadja el. A fenntarthatósággal kapcsolatos információk gyűjtése az EU-ban működő közel 50 ezer vállalkozásra lesz érvényes, szemben a jelenlegi szabályok hatálya alá tartozó mintegy 11 700 vállalattal.
Középtávon is jelentősen lassítaná az energiaátmenetet és a szénfüggőségünk felszámolását a 2022 nyarán közzétett magyar energia-veszélyhelyzeti akcióterv két intézkedési terve, amelyek a fosszilis energiaár-válság kezelését, a hazai energiaellátás biztonságának növelését hivatottak rövid távon növelni. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint a szénalapú villamos- és hőenergiatermelés újbóli fokozása, a Mátrai Erőmű nyugdíjazott lignites blokkjainak tervezett újraindítása egyszerre sodorja veszélybe az ún. igazságos átmenet folyamatát és annak uniós finanszírozhatóságát a szénintenzív térségekben, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Baranya megyékben. Ezért az MTVSZ a két intézkedési terv felülvizsgálatát, a területi igazságos átmeneti tervek elfogadhatóvá tételét és megvalósításának mielőbbi elkezdését szorgalmazza, benne a három megye vállalkozásait és lakosságát célzó munkahelyteremtő és energetikai korszerűsítési programmal.
Újabb két fenntarthatósági jelentéssel bővült a hazai vállalatokhoz, szervezetekhez köthető 2021-re vonatkozó riportok száma, az E.ON Hungária Csoport első alkalommal készítette el a fenntarthatósági jelentését, míg a nonprofit szervezetek között elsőként a Bátor Tábor Alapítvány is beszámolt az eddigi eredményeiről.
